Nagyon nehéz belekezdeni egy olyan témába amiről nem is tudunk. Vagy mégis?
Az emberek alapvető képessége, hogy villámgyors következtetéseket tudnak levonni a túlélés érdekében. Életveszélyes helyzetekben ugyanúgy szükségünk van arra hogy a meglévő információk alapján késlekedés nélkül megítélhessük az adott helyzetet.
Emberi működésünk nagy részéhez nem szükséges a tudatos gondolkozás és pont emiatt agyunkban folyamatosan váltakozik a tudatos és a tudattalan.
Ez olyan mint ha két agyunk lenne: az egyik mérlegeli az eseményeket, elemez, kategorizál. A másik először képet alkot a dolgokról és csak ezután tesz fel kérdéseket.
Másokról alkotott gyors ítéleteink gyakran éppoly pontosak, mint ha sokkal hosszabb időn keresztül figyelnénk viselkedését. Vegyünk egy példát: Nalini Ambady felmérése alapján egyetemi hallgatók egy 2 másodperces videóból ugyan úgy értékelték egy adott professzor előadási képességeit, mint azok akik egy egész szemeszteren keresztül hallgatták.
Szüleink arra tanítanak minket , hogy "ne ítléjünk elsőre" , "háromszor is gondoljuk át mit fogunk tenni". Természetesen ennek a szemléletnek is vannak előnyei de nem mindig ez a legjobb megközelítés. Az összegyűjtött (többlet) információ sokszor semmivel nem teszi megbízhatóbbá az ítéletünket.
Az emberei agy a "tudattalan tapasztalatok igen vékony metszetén is képes felismerni a helyzeteket...". Hihetetlen de igaz, hogy egy pszichológus John M. Gottmann aki párok viselkedését vizsgálta évtizedeken keresztül, néhány perces megfigyelés után 90% os pontossággal meg tudta jósolni hogy melyik kapcsolatnak lesz szakítás a vége.
A kényszer vagy nyomás hatása alatti döntéseinknek is hibásnak kéne lenniük, ám tapasztalt pszichológusok szerint az ember még ilyenkor is képes hibátlan döntést hozni.
Tanulással is tudjuk fejleszteni a rögtönzött döntéseink fejlődését, ugyan úgy ahogy a mérlegelő gondolkodás is fejleszthető. Ehhez viszont először el kell fogadnunk azt a tényt, hogy ha hosszas fejtöréssel nem feltétlenül jutunk jobb eredményre, és hogy az emberi agy alapvetően úgy fejlődött, hogy a cselekvés hevében is helyesen tudjunk dönteni.
Természetesen negítv oldala is van a gyors döntéshozásnak.A következő példa egy amerikai elnökről szól Warren Hardingról akit azért választottak meg mert sötét hajú, jó megjelenésű, mély hangú férfi volt. "Warren Harding- effektusról" akkor beszélünk amikor a megjelenése alapján tulajdonítunk egy embernek olyan tulajdonságokat amelyek valójában nem léteznek. Hardingról tudni kell hogy Amerika legrosszabb elnökének bizonyult.
Felmérések szerint a nagy amerikai vállalatok vezérigazgatóinak átlag testmagassága 190 centiméter. Az első 500 cég ügyvezető igazgatóinak 58%-a volt 190 centiméternél magasabb miközben Amerikai népességben ez az arány csak 14%. Minél magasabb valaki annál inkább bízunk benne ha van okunk rá, ha nincs.
A téves első benyomásoknak tragikus következményei lehetnek. A téma legnagyobb szakérdője Malcolm Gladwell egy olyan példát hoz amikor Bronxban ártatlanul lelőtt 4 civilruhás rendőr egy bevándorlót. A férfi kiment a háza elé friss levegőt szívni amikor egy autó jött arra benne négy civilruhás rendőrrel - mind a négyen fehérbőrű férfiak. Tudni akarták miben sántikál. Amikor odaszóltak neki, a guineai félelmében (hiszen fogalma sem volt róla hogy rendőrök) bement a házába. Utánamentek és több golyót eresztettek belé, mikor Ő a kulccsomójával babrált.
Nem gondoljuk, hogy a rendőrség alapvetően rasszista lenne de ha másodperc tört része alatt kell dönteni nagy mértékben kitesszük magunkat annak a veszélynek, hogy bedőlünk olyan sztereotípiáknak és előítéleteknek, amiket normális körülmények között nem feltétlenül támogattunk volna. Ezért mindenki próbáljon odafigyelni ezekre hiszen egy ilyen eset bárkivel bármikor bekövetkezhet. Pedig csak egy jó döntés kellett volna.
Sok esetben a túl sok információ is rossz vágányra terelheti a döntésünket. Hiszen úgy érezzük, hogy sok információra van szükségünk ahhoz hogy megbízhassunk döntéseinkben, de a többletinformáció, bár a biztonság hamis ábrándját kelti növeli a tévedés esélyét. Úgy hiszem nem véletlenül írta Madách Imre "A tett halála az okoskodás".
Egy szempillantás alatt éppen olyan jól értékelhetünk valamit, mint hosszas mérlegelés után.
E-Mail: pszichology@gmail.com
A tévében üvölt a reklám? Lehalkítanád de oda kell menni?
Távirányító webáruház: Zolibolt.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.