"A pszichológia a mentális élet tudománya"

Mindannyian gondolkoztunk már azon, hogy vajon mit jelent az hogy valaki "szép". Miért tetszik egységesen egy bizonyos korosztálynak egy bizonyos típusú férfi vagy nő. Miért szép, vagy jóképű valaki?

Szépek a nők:

A válasz egyszerű: A szépség a termékenység és az egészségesség jele. Egy nő akinek magas az ösztogén (női nemi hormon, mely mind a két nemben megtalálható) szintje. Így alakul ki a 0,7 es derék-csípő arány, vastag ajkak, magas szemöldök, kis orr és kis áll. A férfiak alapjában véve a gyerekes arcú lányokat szeretik.Ha egy testet, ezen belül egy arcot függőlegesen tükrözünk nagyon torz képet kapunk, ugyanis nincs olyan ember a földön aki teljesen szimmetrikus lenne. Viszont valaki minnél közelebb van a tökéletes szimmetrikussághoz annál szebbenek látjuk ugyanis annál egészségesebb.Fontos még a szép tiszta bőr, fehér egészséges fogak. Itt nem az elkapott náthák számáról beszélek, hanem a genetikai egészségről amely egészséges utódokat fog eredményezni. 

Helyesek a férfiak: 

A férfi vonzerejét a termékenysége és családfenntartó képessége határozza meg. Itt a magas tesztoszteronszinre (férfinemi hormon) utaló tulajdonságoka fontosak: magasság, izomzag, markáns férfiarc, mély hang és a szőrzet.Ezek a vonások egyben biztosítékai a szociális dominanciának, amely társas lényeknél szorosan összefügg a szaporodás sikerességével.Továbbá nagyon fontos tulajdonság még a bátorság és az önzetlenség is melyek biztosítani fogják, hogy az adott férfi a jövőben képes lesz megvédeni a családját.
Ami a XXI. századra megváltozott, az a testi erő átalakulása mentális "erővé" hiszen ma már csak ritkán kell az őserdőben oroszlánokkal megküzdenünk, viszont annál több erőt fordítunk a modern világ "oroszlánjaira". 

XXI. század és a szépség:

Mindannyian a szépség rabjai lettünk. Feladatunknak érezzük, hogy megváltoztassuk magunkat, hogy a médiában és plakátokon látható "szuperszépségekhez" hasonlítsunk.Ehhez képesek vagyunk tablettákat szedni, mérgeket kenni magunkra, netán orvosi beavatkozásokat végrehajtatni csak azért, mert szerintünk ezt kívánja meg tőlünk a másik nem. Megpróbáljuk minden erőnkkel megtéveszteni az ellenkező nem evolúciós kalkulátorát, és ennek egy kapcsolatban végzetes következményei lesznek.
A tökéleteset próbáljuk magunkból - nem természetes úton - kihozni melyet mind a magánéletünk mind a szervezetünk megsínyli. A tökéleteset próbáljuk keresni, de nem a számunkra hanem a társadalom számára tökéleteset.
Önértékelési problémákkal küszködünk, de nem azért mert ténylegesen nem vagyunk szépek és egészségesek, hanem mert elhitetik velünk hogy nem vagyunk azok. Így nem tudunk párt választani és minket sem akarnak kiválasztni. Ellenkező esetben, a párválasztás után kiderül, hogy átvertek minket, mert kicicomázott árut csináltak a szépségből...sajnos a kicsomagolás után nem mindig az a nyalkánc van a dobozban.

Mielőtt megkérdőjeleznénk saját,vagy mások szépségét, próbáljunk elgondolkozni azon mit jelent nekünk a szépség!

A választás

Más negatív érzésekhez képest a sajnálkozást is az az érzés teszi nehézzé, hogy bizonyos sajnálatos események elkerülhetőek lettek volna, és ezt mi magunk kerülhettük volna el ha másképp választunk.

Jó vagy rossz ha van választási lehetőségünk?

A kérdés megválaszolására kezdjük mindjárt, egy érdekes kutatással, és annak eredményével: Egyetemisták két csoportját megkérték, hogy minősítsenek csokoládékat. Az egyik csoportnak hat féle csokoládét adtak, a másik csoportnak harmincféle közül kellett választani. Az eredmény meglepő de mégsem az: azok akik kevesebb féle csokoládét kaptak, sokkal elégedettebbek voltak a minőséggel és szó szerint jobban ízlett nekik a csoki, mint akiknek sok közül kellett választania. Sőt, az első csoport a kísérletben való részvételért felajánlott tiszteletdíját nagyobb arányban kérte csokoládéban mint készpénzben.
Az eredmény meglepő mert azt várnánk, hogy minél több lehetőségből tudunk választani annál elégedettebbek leszünk. A helyzet pedig pontosan fordítva van. Ez azt jelenti, hogy szorongás alakul ki a gazdag országok lakosságában a túl sok választási lehetőségtől, hiszen fordított arányban van a boldogsággal.

A technológia arra lett kitalálva, hogy spóroljon nekünk ám ma már gyűjtögető életmódot élünk, hiszen rengeteg időbe tellik mire kiválasztjuk a nekünk "tökéletesen" megfelelő árut.
Hibázási hajlamunk miatt a helyes döntésre való esély elég alacsony.Minél több a választási lehetőség annál nagyobb az esélye hogy rossz döntést hozunk.
A rendkívüli mértékben megnőtt választék három hatása:

• Minden döntéshez agyobb erőfeszítéshez van szükség
• Megnő a hibalehetőség
• A hibák pszichológiai következményei nagyobbak

Mivel életünkben majdnem folyamatosan döntéseket hozunk, el kell gondolkoznunk azon, hogy nem lenne-e jobb ha a legjobb helyett az elég jót válasszuk?
Az embereket ebből a szempontból két csoportra lehet osztani:  1.Maximalizáló                  2. Megelégedő

A Maximalizálók csak akkor boldogok ha minden körülmények között a "legjobbat" kapják. Ez megköveteli, hogy minden opciót megvizsgáljanak mielőtt döntenek legyen szó akár 10 farmernadrágról vagy 5 poteniális partnerről.
A megelégedők hajlandóak megállapodni amellett a megoldás mellett, ami egyszerűen elég jó, és nem érzik szükségét annak, hogy meggyőződjenek arról van e ennél jobb. A megelégedőknek vannak bizonyos kritériumaik  vagy szabályaik, amiknek, ha az adott lehetőség megfelel, amellett döntenek.
Ha figyelembe vesszük mennyi időt vesz igénybe a tökéletes kiválasztása, a döntéshozatalhoz a tökéletes helyett a kielégitő megoldásra törekvés a legjobb stratégia.
A maximalizálók sok időt fektetnek a döntéshozatalba de vajon ebből adódóan feltétlenül jobb döntést hoznak? Objektíven nézve természetesen igen, de szubjektíven már nem. Hiszem a maximalizálók elérhetik, hogy megkapják ami számukra tökéletes de ez a megoldás nem teszi őket szükségszerűen boldoggá.
A maximalizálásnak nagyon kellemetlen és nagyon nagy ára lehet az ember életében hiszen ha mindenből -még magunkból is - a legjobbat akarjuk, akkor súlyos önkritikának tehetjük ki magunkat.
A megelégedő hozzáállás ezzel szemben az "Én megtettem minden tőlem telhetőt a választási lehetőségekhez viszonyítva". A megelégedők nem hiszik, hogy meg tudják teremteni maguknak a tökéletes viilágot, ezért kevésbé feszélyezi őket, ha a világ nem tökéletes. Márpedig többnyire nem az!

A boldogság a családdal és a barátokkal való szoros kapcsolatból alakul ki, pedig a szoros kapcsolatok elég erősen csökkentik az önállóságunkat.Egy házasság is növeli a boldaogságérzetünket és jelentősen csökkenti a személyes szabadságunkat.Az időt amit a jó, vagy legjobb választásával töltünk miért ne töltenénk el egy értékes kapcsolatban?

Szintén egy felmérés szerint a megkérdezettek 65% a azt mondta, hogy ha rákban szenvedne Ő szeretné eldönteni milyen kezelést kapjon. A valóságban a valós rákbetegek közül 88% nem akar saját maga választani. Ha kezünkbe kerül a választási lehetőség boldogtalanok leszünk hiszen félünk a döntésünk súlyától.

Mindenkinek szíve joga mivel tölti idejét és a döntés, hogy mi teszi boldoggá. De talán ha megpróbálnánk szemléletet váltani és kevesebbet élni a mai modern világnak, nyugottabbak kiegyensúlyozottabbak és boldogabbak lehetnénk.
A választás a mi fejünkben van :)

E-Mail: pszichology@gmail.com



A tévében üvölt a reklám? Lehalkítanád de oda kell menni?
Távirányító webáruház: Zolibolt.hu

Még mielőtt a hölgy olvasók heves tiltakozásba kezdenének, szeretném közölni : a lentebb leírtak nem a fantáziám gyenge szüleményei hanem valós méréseken, tudományos felméréseken alapulnak. Ezeket összegyűjtöttem és emberi fogyasztásra alkalmassá tettem de nem ferdítettem el.
A téma rendhagyó a többihez képest :)

A következő adatok 17.000 (az az tizenhétezer) nő megkérdezéséből származnak, kiknek 350 (az az háromszázötven) szexuális élettörténetükre vonatkozó kérdésre kellett felelniük.

Önkielégités, orgazmus és fantáziálás

1. a gyerekek két éves koruktól folytatnak önkielégítést
2. Az orgazmus elérésében, nőknél, férfiaknál egyaránt, a nemi szervek puszta izgatásánál nagyobb szerepet játszik a testen alkalmazott ritmikus nyomás.
3. A hüvelyfalban csak nagyon kevés idegvégződés található.A nő az önkielégitéskor több gyönyört élvez a csikló, a kis és a nagy szeméremajkak izgatásában.
4. Nagy általánosságban a férfiak szívesebben fantáziálnak míg a nők megelégszenek a testi érzéssel. A nők 2%-a azonban csak fantáziálással is ért már el orgazmust.
5. A megkérdezett nők 36% a vallotta be, hogy házasság előtt SOHA nem volt orgazmusa, jelentős részének házassága közben sem.
6. A nők 65% nak van rendszeres erotikus tartalmú álma és 20%-uk élhet át közben valós orgazmust.
7. A közhiedelem szerint a nőknek lassabbak a sexuális válaszreakcióik, de a felmérésekből kiderült, hogy (megfelelő technikával - gyakorolni kéne férfitársak -) Ők is ugyan úgy képesek 2-3perc alatt eljutni az orgazmusig

A közösülés nélkül szexuális kapcsolatok és petting

1. Míg a férfiak a petting során izgalomba jönnek, meglepő módon sok nő nem képes ezen a módon felizgulni (!). A nő erotikus késztetése sokkal jobban függ az adott pillanatban jelen lévő érzéseitől.(!)
2. A Nők szexuális fejlődése lényegesen lassabb mint a férfiaké akiknek 20éves koruk környékére beáll.
3. A nőket kevésbé lehet felizgatni mellük ingerlésével mint a férfiakat. (nem kívánom kommentálni ezt, a felmérés az felmérés) 

Házasság előtti szex

Az 1940es években nagyon sok írás összegyűlt azzal kapcsolatban, hogy akik házasságuk előtt szexuális kapcsolatba kerültek később nagyon megbánták. A felmérésekből kiderült, hogy a Nők 77%-a ezt egyátalán nem bánta. Hozzátenném félhangosan, hogy a mai Magyar társadalomban nem is létezik "Házasság előtti szex" fogalom,  mint ahogy nem beszélünk "evés közbeni evés"-ről sem.
Továbbmegyek, a felmérés szerint azok akik a házasságuk előtt egynél több férfival létesítettek kapcsolatot még kevésbé bánták meg. Érdekes módon azon nők 83% sem bánta meg a házasság előtti szexuális kapcsolatot akik utána teherbe estek.

Házasságon kívüli szex

1. A felmérések szerint a nők negyede létesített szexuális kapcsolatot a meglévő házasságán kívül és ez főleg a harmicas-korai negyvenes években volt a leggyakoribb
2. A szokványos vélekedéssel ellentétben amiszerint a férfiak szeretnek náluknál fiatalabb nőkkel viszonyt kezdeményezni sokuk ténylegesen, a náluk idősebb vagy velük egykorú nőket kedvelik, főként a meglévő tapasztalatuk miat

Meglepő de sokat mondó tények

1. A missionárius póz európai és amerikai kultúrális "szokás".Más kultúrákban illetve fajoknál sem megfigyelhető ez a pozitúra hogy miért? Fantáziára bízom.
2. Mély szexuális elragadtatásban lévő nők arcán ugyan olyan kifejezés van mint a testi kínzást átélők arcán
3. A csúcspont felé közeledve mindkét nemnél csökken a tapintás/fájdalomérzet a látás beszűkül
4. A művelt nők körében magasabb arányban lelhető fel a "szexuális tapasztalat

Záróakkordként szeretném mindenkinek, akit érdekel a téma tudományos oldala is ajánlani, a Kinsey című filmet, ami Alfred Kinsey - a fentebbi kutatási anyagok összegyűjtőjének az életét és kutatásait mutatja be - Liam Neeson főszereplésével. /a film megvan és bárkinek szívesen rendelkezésére bocsátom/ szintén ajánlom olvasásra Alfred Kinsey,Paul Gebhard,Wardell Pomeroy és Clyde Martin közös könyvét a Sexual Behavior in the Human Female-t. Ez a köny akármelyik korosztálynak szolgálhat értékes/érdekes információkkal a szexualitás tudományárol.

Nagy űr tátong szexuális életünk változatossága és kiterjedése, valamint a között, amit a társadalom vagy vallás megenged számunkra.

E-Mail: pszichology@gmail.com



A tévében üvölt a reklám? Lehalkítanád de oda kell menni?
Távirányító webáruház: Zolibolt.hu

Nagyon nehéz belekezdeni egy olyan témába amiről nem is tudunk. Vagy mégis?

  Az emberek alapvető képessége, hogy villámgyors következtetéseket tudnak levonni a túlélés érdekében. Életveszélyes helyzetekben ugyanúgy szükségünk van arra hogy a meglévő információk alapján késlekedés nélkül megítélhessük az adott helyzetet.
  Emberi működésünk nagy részéhez nem szükséges a tudatos gondolkozás és pont emiatt agyunkban folyamatosan váltakozik a tudatos és a tudattalan.
Ez olyan mint ha két agyunk lenne: az egyik mérlegeli az eseményeket, elemez, kategorizál. A másik először képet alkot a dolgokról és csak ezután tesz fel kérdéseket.
  Másokról alkotott gyors ítéleteink gyakran éppoly pontosak, mint ha sokkal hosszabb időn keresztül figyelnénk viselkedését. Vegyünk egy példát: Nalini Ambady felmérése alapján egyetemi hallgatók egy 2 másodperces videóból ugyan úgy értékelték egy adott professzor előadási képességeit, mint azok akik egy egész szemeszteren keresztül hallgatták.
  Szüleink arra tanítanak minket , hogy "ne ítléjünk elsőre" , "háromszor is gondoljuk át mit fogunk tenni". Természetesen ennek a szemléletnek is vannak előnyei de nem mindig ez a legjobb megközelítés. Az összegyűjtött (többlet) információ sokszor semmivel nem teszi megbízhatóbbá az ítéletünket.

  Az emberei agy a "tudattalan tapasztalatok igen vékony metszetén is képes felismerni a helyzeteket...". Hihetetlen de igaz, hogy egy pszichológus John M. Gottmann aki párok viselkedését vizsgálta évtizedeken keresztül, néhány perces megfigyelés után 90% os pontossággal meg tudta jósolni hogy melyik kapcsolatnak lesz szakítás a vége.
A kényszer vagy nyomás hatása alatti döntéseinknek is hibásnak kéne lenniük, ám tapasztalt pszichológusok szerint az ember még ilyenkor is képes hibátlan döntést hozni.
  Tanulással is tudjuk fejleszteni a rögtönzött döntéseink fejlődését, ugyan úgy ahogy a mérlegelő gondolkodás is fejleszthető. Ehhez viszont először el kell fogadnunk azt a tényt, hogy ha hosszas fejtöréssel nem feltétlenül jutunk jobb eredményre, és hogy az emberi agy alapvetően úgy fejlődött, hogy a cselekvés hevében is helyesen tudjunk dönteni.

Természetesen negítv oldala is van a gyors döntéshozásnak.A következő példa egy amerikai elnökről szól Warren Hardingról akit azért választottak meg mert sötét hajú, jó megjelenésű, mély hangú férfi volt. "Warren  Harding- effektusról" akkor beszélünk amikor a megjelenése alapján tulajdonítunk egy embernek olyan tulajdonságokat amelyek valójában nem léteznek. Hardingról tudni kell hogy Amerika legrosszabb elnökének bizonyult.
Felmérések szerint a nagy amerikai vállalatok vezérigazgatóinak átlag testmagassága 190 centiméter. Az első 500 cég ügyvezető igazgatóinak 58%-a volt 190 centiméternél magasabb miközben Amerikai népességben ez az arány csak 14%. Minél magasabb valaki annál inkább bízunk benne ha van okunk rá, ha nincs.

A téves első benyomásoknak tragikus következményei lehetnek. A téma legnagyobb szakérdője Malcolm Gladwell egy olyan példát hoz amikor Bronxban ártatlanul lelőtt 4 civilruhás rendőr egy bevándorlót. A férfi kiment a háza elé friss levegőt szívni amikor egy autó jött arra benne négy civilruhás rendőrrel - mind a négyen fehérbőrű férfiak. Tudni akarták miben sántikál. Amikor odaszóltak neki, a guineai félelmében (hiszen fogalma sem volt róla hogy rendőrök) bement a házába. Utánamentek és több golyót eresztettek belé, mikor Ő a kulccsomójával babrált.
  Nem gondoljuk, hogy a rendőrség alapvetően rasszista lenne de ha másodperc tört része alatt kell dönteni nagy mértékben kitesszük magunkat annak a veszélynek, hogy bedőlünk olyan sztereotípiáknak és előítéleteknek, amiket normális körülmények között nem feltétlenül támogattunk volna. Ezért mindenki próbáljon odafigyelni ezekre hiszen egy ilyen eset bárkivel bármikor bekövetkezhet. Pedig csak egy jó döntés kellett volna.

Sok esetben a túl sok információ is rossz vágányra terelheti a döntésünket. Hiszen úgy érezzük, hogy sok információra van szükségünk ahhoz hogy megbízhassunk döntéseinkben, de a többletinformáció, bár a biztonság hamis ábrándját kelti növeli a tévedés esélyét. Úgy hiszem nem véletlenül írta Madách Imre "A tett halála az okoskodás".

Egy szempillantás alatt éppen olyan jól értékelhetünk valamit, mint hosszas mérlegelés után.

E-Mail: pszichology@gmail.com

A tévében üvölt a reklám? Lehalkítanád de oda kell menni?
Távirányító webáruház: Zolibolt.hu

Valóban, a boldogságról már esett szó, de azt hiszem nem lehet eleget beszélni róla mégsem. Aggodalomra semmi ok, a téma nem ugyan az lesz. Most  a jövő "kitalálásáról" és az ebban elhelyezett "boldogságképről" szeretnék beszélni.

Mielőtt eldöntenénk, elfogadjuk- e mindazt amit az emberek a saját boldogságukról mondanak, először azt kell átgondolnunk, hogy tévedhet-e valaki a saját érzéseit illetően. Akármiről kiderülhet, hogy rosszul tudjuk - egy születési dátumról éppúgy mint egy autó rendszámáról amit 5 perce láttunk- de vajon tévedhetünk- e az eddig átélt érzelmeinkben?

  Az emberi agyat és a szemet nagyon egyszerűen be lehet csapni. Ezt bizonyítja több száz megtévesztő kép illetve ábra. Amit konkrétan be is mutatnék csak egy pillanat erejéig az az egyik leghíresebb a Necker - Kocka . Ami itt látható:

 Ahogyan látásunk képes bizonyos előre megjósolható hibákra, úgy előrelátásunk sem csalhatatlan. Minden ember olyan elfoglaltségokkal tölti ideje nagy részét - most kiemelném, hogy a blogírás nem tartozik ezen elfoglaltságaim közé:D - amely reményei szerint a jövőben boldoggá teszi. Amit viszont errő a jövőről és az akkori érzésről tudni vélünk távolról sem megbízható.

Jövőlátás

"Az ember az egyetlen olyan állat, aki képes gondolkodni a jövőről." Persze látszólag a mókus is képes erre hiszen raktároz télire de mint tudjuk, az ő biológiai órája csak a napsütéses órák számát jelzi. Az ember viszont nem csak, hogy gondol a jövőre hanem körül belül azonos mértékben (néha jobban) foglalkoztatja a jövő mint a jelen.
  Egy kis neurológia, tényleg csak kicsi: Évmilliókkal ezelőtt elég kicsinek tudhattuk az emberi agyat, ezalatt sok fejlődésen ment keresztül, de az agy nem minden részén. Főként a frontális lebenyben (homloklebeny) történt változás(növekedés). Itt található a szorongásért és a tervezésért felelős agyterület. Megmagyarázza hogy a mai ember miért gondol többet a jövőre. Amikor a jövőre gondolunk tervezünk és szorongás fog el minket, hogy talán nem úgy lesz talán nem FOG sikerülni. Mindaddig míg ezek a területek nem voltak ennyire fejlettek nem szorongtunk és nem terveztünk (legalábbis ennyit nem).

Vannak viszont hibák

Az agy azért is képes magába szívni az egyén valamennyi tapasztalatát, emlékét, tudását mert nem a teljes egész információt hanem csak egy szálat raktároz el.Csak ezekre vagyunk képesek visszaemlékezni, a hiányokat az agy egészíti ki az így kapott emlék részletesnek és hiánytalannak tűnik. (Ismerős amikor mindenki emlékszik, hogy megtörtént a dolog, de mégis mindenki másképp emlékszik a részletekre?:))
Az agy az észlelés területén is elég leleményes "kiegészítésekre" képes. Ugyanúgy, ahogy az emlékezéseink és az észleléseink is hiányosak lehetnek úgy a jövőről sem kapunk teljes képet a várható események elképzelésekor.Elsősorban nem olyan dolgokban tévedünk amelyekről úgy képzeljük, hogy megtörténnek, hanem abban, hogy kihagyunk olyan dolgokat amelyek bekövetkeznek! Agyunk azonban olyan csodálatos trükkökkel állítja be az érzéseinket hogy kétkedés nélkül elfogadjuk azokat!
A Boldogság valóban nagyon szubjektív dolog. Vegyünk egy példát egy sziámi ikerpárról akik a fejüknél nőttek össze és érhálózatuk sem teljesen különült el. Mindenkinek azt mondják, hogy ők boldogok. Legtöbb ember ezt meghallja egyből azt mondja "ezeknek fogalma sincs róla mi a boldogság".
Minden ami boldoggá tesz minket, árnyalja a boldogságról alkotott elképzelésünket, és még a boldogság észlelésében is rentgeteget változunk az életünk folyamán. A szerelmesek el sem tudják képzelni, hogy tíz év mulva egész más érzéseket fognak táplálni egymás iránt.
Az ilyen észlelési hibáknak neurológiai okok van. Amikor jövőbeli dolgainkat tervezgetjük ugyan azt a szenzoros részért vesszük igénybe agyunknak amellyel a jelenben szerezzük a tapasztalatainkat. Nagy részben nem racionálisan értékeljük a jövőről kialakított képünket, hanem végigfuttatjuk az elménken hogy lássuk mi lesz az érzelmi reakciónk.Hogy milyen eseményeket képzelünk el az szabja meg, hogy mit érzünk most! 
  Összefoglalva az agyunk elég jól el tudja képzelni a jövőt de nem tökéletesen. Ezért látunk szakadékot aközött, amiről úgy gondoljuk, hogy boldoggá tenne, és aközött, ami valóban boldoggá tesz minket. Így eshet meg az, hogy elutasítunk olyan embereket akikre később rájövünk milyen fontosak voltak az életünkben.

Agyunk úgy működik, hogy nem mindig tudjuk megjósolni, hogyan fogjuk érezni magunkat a jövőben, s így azt sem, hogy mitől lennénk boldogok.

A tévében üvölt a reklám? Lehalkítanád de oda kell menni?
Távirányító webáruház: Zolibolt.hu

Mindenekelőtt szeretnék elnézést kérni a kedves olvasóktól, hogy néhány napot kihagytam.  

Arra gondoltam, hogy fordítani kéne pár szót arra a dologra is ami egy átlagos ember napjának (persze az alvást leszámítva:)) 80%-át teszi ki. Mindenki életében előfordul, hogy olyan dologról kell beszélnie egy másik emberrel amiről nem szívesen és pont emiatt talán egyátalán nem beszél. Jogosan merül fel a kérdés, Mi a Nehéz beszélgetés? Találjuk meg a választ erre a kérdésre, és még arra miként tudunk egy nehéz beszélgetést megkönnyíteni.



Néhány "nehéz" beszélgetés a számtalan közül:
Ki kell rúgni valakit
Szakítani kell
Szembe kell szállni az anyóssal :)
Felmerül az előítélet kérdése
Fizetésemelést kell kérni :)

A nehéz üzenet közvetítését általában a krézigránát elhajításához hasonlítják (és saját véleményem szerint ennél találóbb analógiát nem is találhattak volna) ami "lehet cukorral bevonva, dobhatjuk lazán vagy keményen, így is, úgy is kárt okoz".A "tapintatos" elhajítás nem válasz. Az sem elég ha diplomatikusak vagyunk. Kedvességünk nem biztosíthatja azt, hogy minden rendben legyen. Akkor mi a megoldás?
Ha krézigránát hajítás helyett "üzeneteket közölnénk" az emberekkel , képesek lesznnénk úgy alakítani a beszélgetéseinket, hogy azok ne kínos hanem tanuláson alapuló beszélgetések legyenek. A tanuláson alapuló beszélgetés elsajátítása nem könnyű viszont hatásosan csökkenti felmerülő stresszt mert a hibáztatás rész helyett a meghallgatás szerep lép előtérbe így mind a két fél önbizalma növekedik.

Alapvetően három féle beszélgetési formát különböztetünk meg:

A "Mi történt?" típusú beszélgetés

Ilyen beszélgetést akkor folytatunk amikor végigvesszük az eredmény megfigyelését -ki mit mondott, ki a hibás, kinek van igaza. A probléma mindösszesen annyi, hogy sosem vonjuk kétségbe saját verziónkat azzal kapcsolatban, hogy ki téved, és azt sem, hogy a nehéz beszélgetések nem arról szólnak, hogy mit jelent, hanem arról, hogy "pontosítsuk a tényket". Ezek lényegében az észlelésről, értelmezésről és az értékekről szóló konfliktushelyzetek.
Megoldás: Meg kell próbálni megváltoztatni a hozzáállásunkat és ne csak az üzenetet közvetítsük, hanem próbáljuk megtudni hogyan látja a másképpen a másik fél az adott helyzetet. Ahelyett, hogy saját értelmezésünket Igazságként állítanánk be, észlelésünkként mondjuk el!



Érzelemtartalmú beszélgetés

Hogyan érzek az elhangzottakkal kapcsolatban? Vajon helyesek-e a másik fél érzései? Vajon az Én érzéseim helyesek e? Mit tegyek ha a másik fél dühös vagy sértődött?
Egy nehéz beszélgetésbe sok erős érzés keveredhet, de ezek a legtöbb esetben nem jutnak kifejezésre.Mikor két ember beszélget párhuzamos beszélgetés folyik a gondolataikban a párbeszéddel kapcsolatos érzéseikkel kapcsolatban. Azaz "elbeszélnek egymás mellett".
Az érzések köztudottan elhomályosítják az objektív értékítéletet, és kényelmetlenséget okoznak

Identitás-beszélgetés

Volt már olyan érzésünk egy beszélgetés után hogy rossz emberek, alkalmatlanok vagy árulók vagyunk? Az identitás beszélgetés az énkép önbecsüléséről szól.
Ha a főnökünktől fizetésemelést akarunk kérni, idegesek leszünk függetlenül attól, hogy megkapjuk- e a kért emelést. Ennek oka, hogy ilyenkor a főnök is értékel minket és ami mégfontosabb, mi is magunkat. Nem csak a pénzről van szó hanem rólunk. Hasonló a helyzet mikor éppen főnökként ki kell rúgnunk valakit. Mit mond ez rólunk vagy a személyiségünkről? Rossz emberek vagyunk? a Megfelelő embert rúgtunk ki?



Meg kell értenünk hogy minden beszélgetésben három beszélgetés húzódik, és amikor tudjuk, hogy milyen hibákat követhetünk el a három szinten, áthelyezzük a beszélgetés súlypontját.Így a beszélgetés kevésbé fog arról szólni kinek van igaza és ki téved, mi helyes és mi helytelen hanem arról fog szólni hogy megtudjuk mi a valós helyzet.A kárhoztatás, hibáztatás,bűnbakkeresés megakadályozza, hogy kiderítsük, mi romlott el.


A hibáztatástól az együttműködésig tartó folyamat a meghalgatással kezdődik. Az a lényeg, hogy hogyan látja a másik fél a szituációt mi volt az oka annak, hogy ez az észlelése alakult ki róla. Fontos tudni: Az emberek soha nem változnak ha előbb nem érzik hogy meghallgatják Őket. Gondoljunk csak magunkra! Attól, hogy megmondják nekünk mit kell tennünk kevésbé változtatjuk meg gondolkozásunkat és csakazért sem tesszük azt.És ez nem csak a fiatalokra igaz!

E-Mail: pszichology@gmail.com



A tévében üvölt a reklám? Lehalkítanád de oda kell menni?
Távirányító webáruház: Zolibolt.hu

Egyre többen panaszkodnak arról, hogy üresnek, értelmetlennek érzik az életet. Ami a jelek szerint két okból fakad. Az állatokkal ellentétben az embereknek nem mondják meg az ösztöneik, hogy mit kell tenniük.És a régi idők emberével szemben már a hagyományok sem adnak útmutatást. Gyakran nem is tudja az ember mit szeretne tenni, mit szeretne elérni az életben.

Mindenkiben megfogalmazódik az a nagyon egyszerű mégis nyomasztó gondolat, hogy "mi az élet értelme" vajon "értelmesen tengetem a mindennapjaimat?". Ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket meg tudjuk válaszolni alapvetően kell megváltozatnunk gondolkodásmódunkat. Hiszen a siker nem a legtöbb amit az életünkben elérhetünk hanem az, ha képesek vagyunk bátran szembenézni a megváltoztathatatlannal.
Szeretnék hozni egy példát: Egy haldokló asszony aki a halálfélelemtől szinte megbénult rájött, hogy a halállal való bátor szembenézés megszépíti utolsó óráit. Túllépett a korai halál értelmetlenségén és nem az értelmet kereste benne hanem az életében találta meg az értelmet ami az volt, hogy az általa választott módon haljon meg.
Amikor az ember egzisztenciális vákumot érez magakörül (nem tudom mit kezdjek magammal, nem tudom hová tarozom) az egyátalán nem neurózis (azaz az agy biokémiai folyamatok útján előállított érzése). Azt jelzi, hogy elvenen él bennünk az értelem akarása. Érdemes itt egy híres regényírót Franz Werfeltet idézni és ettől talán még világosabb lesz amiről eddig írtam: "A víz létezésének legtámadhatatlanabb bizonyítéka a szomjúság".

Minden egyes emberi lény a lehetséges értelmek egyedi sorozatának beteljesítésére születik. Az csupán csak rajtunk múlik , hogy megragadjuk-e ezeket az értelmeket, és hogy elfogadjuk vagy elutasítjuk Őket. Az életnek NINCS végső értelme, csak az egyes emberek életének vannak EGYEDI értelmei.
Értelmezhetetlen a kérdés hogy "Mi az élet értelme?", ha nem a saját életünkre és feladatainkra vonatkoztatjuk. Jó tudni, hogy az élet értelmének ilyenfajta egyediségét hívjuk úgy, hogy lelkiismeret. Az értelem akarása nagyon fontos szerepet töltbe személyiségünk alakításában. Az ösztön ami hajt minket, de az értelem ami magával húz.

A sors tudatos elfogadásából születhet az egyik legnagyobb dolog, amit elérhetünk.

E-Mail: pszichology@gmail.com



A tévében üvölt a reklám? Lehalkítanád de oda kell menni?
Távirányító webáruház: Zolibolt.hu

"Ha valaki szán egy kis időt magára, éppúgy megtanulhat jobban uralkodni a hangulatain, ahogy a sportoló állóképessége és testi ereje is növekszik a mindennapi edzés hatására"

A mai ember 98%-a abban a tudatban él, hogy az érzések - akár jók akár rosszak- meghatározottak és nem változtathatók meg egyszerűen. Már az 1980-as években kiderült, hogy természetesen ez nem igaz, rájöttek ugyan is hogy a rosszkedv,szorongás,depresszió egyszerűen a logikátlan vagy negatív gondolkodás következménye.
Mind a depresszió mind a rosszkedv a gondolatok zavarával magyarázható. Kusza gondolataink kiegyengetésével rendbe jöhetünk.

1. Érzelmeink nagyrésze a "kognícióinkból", (a kognotív szó önbagában megismerést jelent) azaz a gondolatainkból fakad.Hogy az adott pillanatban miként érezzük magunkat az attól függ, hogy éppen mire gondolunk.
    
2. A depresszió abban áll, hogy folyton negatív gondolatok foglalkoztatnak minket.
    
3. Az érzelmeinket felkavaró negatív gondolatok nagyrésze egyszerűen HIBÁS, vagy a  valóság torzképe, mégis kételkedés nélkül elfogadjuk ezeket

A rosszkedv, vagy depresszió idején átélt rossz érzések mind a negatív gondolatainkból fakadnak, teháth ha meg akarjuk ezt változtatni ezeket a gondolatokat el kell utasítani, meg kell változtatni Őket. Több kognitív torzulás létezik, ezek közül mint például a "mindent vagy semmit" típusú gondolkozás, a túlzott általánosítás, a pozitívumok figyelmen kívül hagyása, az elhamarkodott negatív következtetések és Önmagunk címkézése. Ha sikerül megértenünk ezeket a torzulásokat, tudatosíthatjuk magunkban, hogy "az érzések nem tények", hanem csupán gondolataink tükrei!
"A kellemetlen érzések csupán azt jelzik, hogy negatív dolgokra gondolunk, és hiszünk is bennük." A gondolataink megelőzik az érzelmeinket, de érzelmeink semmit nem mondanak arról mennyire pontosak a gondolataink.Az érzésekben semmi rendkívüli nincs, kiváltképp ha torzításokon alapulnak. Tegyük fel a kérdést magunkban: Amikor éppen feldobottak vagyunk, jókedvünk azt fejezi-e ki: értékesek vagyunk? Ha nem, akkor miből gondoljuk, hogy rossz hangulatunk azt fejezi ki hogy értéktelenek vagyunk, teháth miért szabnák meg érzéseink az értékeinket?

A depresszió és a rosszkedv a  22es csapdája. Minél rosszabbul érezzük megunkat, annál inkább eltorzulnak a gondolataink, és emiatt még mélyebben belekerülünk önmagunkra vonatkozó sötét érzéseinkbe.

Összegzés: Az önmagunkkal folytatott párbeszéd során - ugye mindenki vetett számot már magával - kérdezzük meg magunktól: "Amit most gondolok, az tényleg annyira rossz amennyire gondolom? Ennyire negatív hatással van az életemre?" Próbáljuk reálisan szemlélni a problémát, illetve gondoljuk át, hogy egyátalán van e probléma, vagy csak mi GONDOLJUK, hogy van probléma és ezt a gondolatot tükrözi rosszkedvünk!

Az érzések NEM tények; érzéseink is megváltoznak ha gondolkodásunkon változtatni tudunk.

E-Mail: pszichology@gmail.com

Reklám:

A tévében üvölt a reklám? Lehalkítanád de oda kell menni?
Távirányító webáruház: Zolibolt.hu

 "A 20-30 éves férfiak 85%-a körül belül 50 másodpercenként gonddol a sexre, a nők viszont csak naponta egyszer, de legtermékenyebb napjaikban is csak 3-4 szer."

A férfiak és a nők a nemi hormonok szintjének hatalmas különbségei miatt, eltérő tapasztalatokat szereznek a világról. Véleményem szerint ez az egyik ok amiért a két Nem nem érti meg egymást, és amiért a kapcsolatok egy része kudarcba fullad. Ha megpróbálunk lemászni az egymás közt rejtőző szakadék aljára, talán képesek leszünk megértőbbek lenni egymással.
 

Ha a testfelépítés méretének különbségeit figyelembe vesszük, a férfiak agya 9%-al nagyobb mint a nőké. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a férfiak okosabbak lennének hiszen az agysejtek száma megegyezik. Minössze annyit tesz, hogy a nők agysejtjei szorosabban vannak csomagolva. A beszéd és a hallásközpont területeinél a nők nem kevesebb  mint 11% al erősebbek a férfiaknál. Igaz ez a memóriaközpontra és az arcfelismerő központra is.
A terhesség 8. hetéig a két nem agya teljesen megegyezik, azaz női agya van, hiszen ez az alap beállítás. Ezután bizonyos bonyolult folyamatok útján kezd el férfiasodni az agy és veszti el jó beszédkészségét, memóriáját, és arcfelismreő készségét. Gondoljunk csak bele, a nők minden veszekedésre emlékeznek, ismerik a születési dátumokat, és az évfordulókat. A férfiak nagyrésze erre képtelen (persze vannak kivételek). A beszédközpont erősségét igazolja a tény, hogy egy felnőtt nő száját napi 20.000 (!) szó is elhagyja míg a férfiért 7.000.

A Tizenéves lányok agya:

A serdülőkori viselkedés erősen követi az agyi hormonszintek változását: Ösztrogén,Progreszteron,Kortizol. Emellett az Oxitocin amely a fiatal lányok szerelméért és kötődéséért felelős(később a szülésért). Ebben a korban értik meg a fiatal lányok (persze nem tudatosan) , hogy szükségük lesz egy "baráti körre" a majdani gyerekük felneveléséhez.Nem véletlen, hogy folyamatosan a barátaikkal lennének, beszélgetnének. Nem véletlenek a "lányos" családoknál előforduló hatalmas telefonszámlák sem. A lányoknál a kommunikáció csökkenti a stresszt, míg a férfiaknál általában az erőfitoktatás. Louann Brizende (híres Feminista, Neurológus, Női agy kutató) szerinta leányok "dopamin-oxitocin viharai" az orgazmust leszámítva "a legnagyobb és legteljesebb neurológiai kielégülést nyújtják".

Összegzés:
Tisztelettel kérjük a szülőket, lehendő párokat, párokat: Nézzék el lányaiknak, barátnőiknek fiatalkori viselkedését, hiszen mint látjuk nagyon sok olyan változás megy végbe bennük melyeket nem képesek szabályozni.
Másfelől kérjük a barátnőket, nézzék el a túlzott sexuális érdeklődést és próbálják megérteni, hogy egy normális férfiagy így gondolkozik.

Csak úgy küszöbölhetjük ki a konfliktusokat, ha megpróbáljuk megismerni és megérteni egymást.

E-Mail: pszichology@gmail.com

Mindenek előtt foglaljuk össze mi is az az Önbecsülés:

Az Önbecsülés természetes következménye annak, ha úgy döntünk, hogy a józan ész és a saját elveink parancsa szerint élünk.

Az ami alapvetően megkülönböztet minket az állatoktól (a külső jegyeket leszámítva természetesen) az az a tény, hogy az ember az egyetlen ismert lény a Földön aki Öntudattal rendelkezik. A kutya is tudja hogy létezik de nem ismeri a létezést, ismeri az embereket, de nem ismeri az emberiséget, képes felfogni egy bizonyos színt de Ő nem Tudja, hogy az a Zöld vagy a Kék.
A lélektani értelembe vett érettség - és szeretném kiemelni, hogy ez legfőképpen a tapasztalat mennyiségétől, és nem feltétlen a kortól függ - azt jelenti, hogy elvek és NEM érzelmek mentén gondolkozunk.A pszichológiai éretlenség annyit tesz, hogy sodródunk az érzelmeinkel, miközben szem elől tévesszük a tágabb perspektívát és az értékeket. Csakis az érzelmeink racionális kezelésével kerülhetjük ez a bénító Önbizalomhiányt ami oly's sok emberben benne van. Ez NEM azt jelenti, hogy érzelemmentes robotokká kell válnunk, egyszerűen tudatosítanunk kell magunkban, hogy érzelmeinknek meg kell maradniuk személyes tágabb keretei között. Azt hiszem, ez egy olyan dolog amit sok ember soha nem képes megtenni mert nem tudja hogy létezik ez a "tág keret". Mindenki aki kézben tudja tartani az életét, egyszerűen él.
A Boldogság tudatosan választott és fejlesztett értékrend, és nem egy érzelmekkel teli kosár mint ahogy azt sokan gondolják.
Úgy mint a fizikai fájdalom, a lelki fájdalom is egyfajta figyelemfelkeltő mechanizmus -szorongás,bűntudat,depresszió - arról tudósít minket, hogy a Saját tudatosságunk nincs rendben.

Összegezve a leírtakat ha a racionalitást alárendeljük az érzelmeknek, elveszíthetjük saját ítélőképességünkbe vetett bizalmunkat.

Az Önbecsülésben erős embert a tények irányítják és második helyre teszi az Érzelmeket a képzeletbeli ranglistáján!

E-Mail: pszichology@gmail.com