"A pszichológia a mentális élet tudománya"

Valóban, a boldogságról már esett szó, de azt hiszem nem lehet eleget beszélni róla mégsem. Aggodalomra semmi ok, a téma nem ugyan az lesz. Most  a jövő "kitalálásáról" és az ebban elhelyezett "boldogságképről" szeretnék beszélni.

Mielőtt eldöntenénk, elfogadjuk- e mindazt amit az emberek a saját boldogságukról mondanak, először azt kell átgondolnunk, hogy tévedhet-e valaki a saját érzéseit illetően. Akármiről kiderülhet, hogy rosszul tudjuk - egy születési dátumról éppúgy mint egy autó rendszámáról amit 5 perce láttunk- de vajon tévedhetünk- e az eddig átélt érzelmeinkben?

  Az emberi agyat és a szemet nagyon egyszerűen be lehet csapni. Ezt bizonyítja több száz megtévesztő kép illetve ábra. Amit konkrétan be is mutatnék csak egy pillanat erejéig az az egyik leghíresebb a Necker - Kocka . Ami itt látható:

 Ahogyan látásunk képes bizonyos előre megjósolható hibákra, úgy előrelátásunk sem csalhatatlan. Minden ember olyan elfoglaltségokkal tölti ideje nagy részét - most kiemelném, hogy a blogírás nem tartozik ezen elfoglaltságaim közé:D - amely reményei szerint a jövőben boldoggá teszi. Amit viszont errő a jövőről és az akkori érzésről tudni vélünk távolról sem megbízható.

Jövőlátás

"Az ember az egyetlen olyan állat, aki képes gondolkodni a jövőről." Persze látszólag a mókus is képes erre hiszen raktároz télire de mint tudjuk, az ő biológiai órája csak a napsütéses órák számát jelzi. Az ember viszont nem csak, hogy gondol a jövőre hanem körül belül azonos mértékben (néha jobban) foglalkoztatja a jövő mint a jelen.
  Egy kis neurológia, tényleg csak kicsi: Évmilliókkal ezelőtt elég kicsinek tudhattuk az emberi agyat, ezalatt sok fejlődésen ment keresztül, de az agy nem minden részén. Főként a frontális lebenyben (homloklebeny) történt változás(növekedés). Itt található a szorongásért és a tervezésért felelős agyterület. Megmagyarázza hogy a mai ember miért gondol többet a jövőre. Amikor a jövőre gondolunk tervezünk és szorongás fog el minket, hogy talán nem úgy lesz talán nem FOG sikerülni. Mindaddig míg ezek a területek nem voltak ennyire fejlettek nem szorongtunk és nem terveztünk (legalábbis ennyit nem).

Vannak viszont hibák

Az agy azért is képes magába szívni az egyén valamennyi tapasztalatát, emlékét, tudását mert nem a teljes egész információt hanem csak egy szálat raktároz el.Csak ezekre vagyunk képesek visszaemlékezni, a hiányokat az agy egészíti ki az így kapott emlék részletesnek és hiánytalannak tűnik. (Ismerős amikor mindenki emlékszik, hogy megtörtént a dolog, de mégis mindenki másképp emlékszik a részletekre?:))
Az agy az észlelés területén is elég leleményes "kiegészítésekre" képes. Ugyanúgy, ahogy az emlékezéseink és az észleléseink is hiányosak lehetnek úgy a jövőről sem kapunk teljes képet a várható események elképzelésekor.Elsősorban nem olyan dolgokban tévedünk amelyekről úgy képzeljük, hogy megtörténnek, hanem abban, hogy kihagyunk olyan dolgokat amelyek bekövetkeznek! Agyunk azonban olyan csodálatos trükkökkel állítja be az érzéseinket hogy kétkedés nélkül elfogadjuk azokat!
A Boldogság valóban nagyon szubjektív dolog. Vegyünk egy példát egy sziámi ikerpárról akik a fejüknél nőttek össze és érhálózatuk sem teljesen különült el. Mindenkinek azt mondják, hogy ők boldogok. Legtöbb ember ezt meghallja egyből azt mondja "ezeknek fogalma sincs róla mi a boldogság".
Minden ami boldoggá tesz minket, árnyalja a boldogságról alkotott elképzelésünket, és még a boldogság észlelésében is rentgeteget változunk az életünk folyamán. A szerelmesek el sem tudják képzelni, hogy tíz év mulva egész más érzéseket fognak táplálni egymás iránt.
Az ilyen észlelési hibáknak neurológiai okok van. Amikor jövőbeli dolgainkat tervezgetjük ugyan azt a szenzoros részért vesszük igénybe agyunknak amellyel a jelenben szerezzük a tapasztalatainkat. Nagy részben nem racionálisan értékeljük a jövőről kialakított képünket, hanem végigfuttatjuk az elménken hogy lássuk mi lesz az érzelmi reakciónk.Hogy milyen eseményeket képzelünk el az szabja meg, hogy mit érzünk most! 
  Összefoglalva az agyunk elég jól el tudja képzelni a jövőt de nem tökéletesen. Ezért látunk szakadékot aközött, amiről úgy gondoljuk, hogy boldoggá tenne, és aközött, ami valóban boldoggá tesz minket. Így eshet meg az, hogy elutasítunk olyan embereket akikre később rájövünk milyen fontosak voltak az életünkben.

Agyunk úgy működik, hogy nem mindig tudjuk megjósolni, hogyan fogjuk érezni magunkat a jövőben, s így azt sem, hogy mitől lennénk boldogok.

A tévében üvölt a reklám? Lehalkítanád de oda kell menni?
Távirányító webáruház: Zolibolt.hu